Kertészmérnöki szak

• Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
• A szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
• A szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
• Az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
• A szabadon választható tárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

A kertészmérnök

a) tudása

• Ismeri a kertészeti növényekben lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, biológiai folyamatokat.
• Tisztában van a kertészeti termesztés biológiai és technológiai alapjaival, az egyes ágazatok agro- és fitotechnikai sajátosságaival és ezek szabályozási lehetőségeivel, a kertészeti termesztésben károsító szervezetekkel és abiotikus hatásokkal, valamint az ellenük alkalmazható hatékony védekezési módokkal.
• Tisztában van azzal, hogy a kertészeti termesztésben előállított termékek az élelmiszerlánc részét képezik, ezzel kapcsolatban tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
• Ismeri a kertészeti szakmához kapcsolódó műszerek, gépek, berendezések működését.
• Ismeri a mezőgazdasági termelés és az agrárgazdaság egészére vonatkozó tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket, a releváns agrárgazdasági folyamatokat.
• Átlátja az egyes kertészeti ágazatokban (dísznövény-, gyógynövény-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés) felmerülő termelési folyamatok sajátosságait, az ehhez szükséges legfontosabb elméleti és módszertani alapokat és a kapcsolódó gyakorlati ismereteket, a kertészeti szakmában alkalmazható vállalkozási menedzsmentismereteket, valamint a termelési folyamatok, az élelmiszerlánc-biztonság és a minőségbiztosítás összefüggéseit.
• Ismeri az agrárpolitika és a kertészeti szakpolitikák (támogatási, adózási stb.) alapvető funkcióit és összefüggéseit.
• Tisztában van a K+F+I tevékenység kertészetben betöltött szerepével.
• Ismeri a start-up lehetőségeket és technikákat.
• Rendelkezik a kertészeti ágazatok problémáinak azonosításához szükséges ismeretekkel és a releváns információgyűjtés, elemzés és problémamegoldás módszereivel.
• Ismeri a kertészeti szakma és azon belül az egyes kertészeti ágazatok terminológiáját, a szaknyelv anyanyelvi és egy idegen nyelvet jellemző sajátosságait.
• Ismeri a kertészeti termékeket és kereskedelmüket.
• Munkája során különös figyelmet fordít az egyének és a társadalom egészségét támogató környezet kialakítására, egészségbarát műszaki megoldások alkalmazására.

b) képességei

• Kertészeti növények termesztése során képes magas biológiai értékű és élelmiszercélú növények esetén biztonságos, sérülésektől és károsodásoktól mentes termés, illetve áru előállítására, megóvására és igényes kiszerelésére, alkalmas a kertészeti termékek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szak- és közigazgatási feladatok ellátására.
• Képes a kertészeti ágazatok területén működő vállalkozások, vállalatok, termelőüzemek, valamint kis-és középvállalkozások mérnöki szintű irányítására és ezek gazdálkodásának szakszerű működtetésére, figyelembe véve a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi előírásokat is.
• A kertészeti ágazatok területén képes a termelést előkészítő és szolgáló eljárások megtervezésére, lebonyolítására, az erőforrások szakszerű elosztására, szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában való részvételre, következtetések levonására, nemcsak operatív szinten.
• Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, növényvédelemre.
• Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
• Képes kertészeti ágazati szakmai problémák megfogalmazására, a várható trendek felismerésére, önálló szakmai álláspont kialakítására, és annak megvédésére a viták során.
• Képes a képzése során elsajátított vizsgálati módszereket alkalmazni.
• Képes az agrárgazdaság szereplőinek viselkedését, az agrárium intézményi hátterének formális és informális kapcsolatrendszerét értelmezni, és azt munkája során felhasználni.
• Képes a kertészeti szakterületre vonatkozó ismeretek és módszerek alapján részletes elemzésre, alapvető összefüggések feltárására, önálló következtetések levonására. Szakmai irányítás mellett képes kutatási projektben a projekt részfeladatainak operatív szinten történő közvetlen irányítására.
• Képes az írásbeli és szóbeli kommunikációt segítő eszközök hatékony alkalmazására, a kertészeti szakterülettel kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére, szakterülete tudásanyagának összegző értékelésére anyanyelvén, valamint szaktudományi tartalmak szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is a speciális szakkifejezéseinek aktív alkalmazása révén.
• Képes az IT nyújtotta lehetőségek tudatos és szakszerű használatára, előnyeinek és hátrányainak felismerésére a kertészeti ágazat összefüggéseiben.
• Képes a hatékony kommunikáció különböző formáit, módszereit és eszközeit alkalmazni a kertészeti szakterületre jellemző kommunikáció során.
• Választott kertészeti ágazatában, illetve specializációjában képes az ágazat működését meghatározó szakmai ismeretek rendszerszintű átlátására és értelmezésére.
• Rendelkezik vállalkozásszervezési és -irányítási készséggel.

c) attitűdje

• Vállalja és hitelesen képviseli az agrárgazdaság, különösen ezen belül a kertészet és a kapcsolódó tudományterületek társadalmi szerepét, képviseli szakterületének legfontosabb értékeit.
• Együttműködő-készség, kapcsolatteremtő képesség jellemzi.
• Érti, magyar és idegen nyelven is alkalmazza a szakmai és emberi kommunikáció szabályait.
• Konstruktívan áll a szakmai kérdésekhez. Kezdeményezőkészség és fogékonyság jellemzi az újdonságok iránt, nyitott az agrártudományok alapvető eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.
• Érzékeny a szakterületével kapcsolatosan felmerülő problémákra, törekszik azok elemzésére és megoldására, együttműködési szándékkal közeledik a felmerülő szakmai problémák megoldásához.
• Környezettudatos, fenntartható gazdálkodásra törekvő szemlélettel rendelkezik.
• Felelősségtudata a K+F+I tevékenységhez kötődő jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
• Nyitott a kertészeti termelésfejlesztés legújabb eredményeinek alkalmazására. – Minőség iránti igény jellemzi.
• Szakmai felelősségtudattal és együttműködési készséggel rendelkezik.
• Elkötelezett az ágazat szakmai és etikai normái mellett.

d) autonómiája és felelőssége

• Felelősségtudat jellemzi a munkával és magatartással kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normákat, szabályokat illetően.
• Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
• A döntési és a menedzsment funkciókat önállóan gyakorolja a termelésszervezeti egységek szintjén.
• Felelősséget érez a kertészeti főágazat szerepének erősítésében.
• Felelősséget vállal saját döntéseiért, a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
• Felelősséggel vállalja szakmai állásfoglalásainak következményeit.
• Választott kertészeti ágazatában, illetve specializációjában önállóan képes azonosítani a problémákat, s elméleti és gyakorlati tudása segítségével alkalmas azok megoldási stratégiáinak kidolgozására és e stratégiák következetes követésére.

Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

• a kertészeti ágazatok elméleti és gyakorlati szakmai tudnivalóit megalapozó természettudományi diszciplínák (növénytan, kémia, anyagcsere-élettan, növényi biotechnológia és genetika, természeti erőforrások ismerete) 35-45 kredit;
• a mérnöki felkészültséget megalapozó természettudományos ismeretek (matematika, biometria, fizika, informatika, műszaki diszciplínák) 20-25 kredit;
• társadalomtudományi alapozó ismeretkörök (közgazdaságtan, agrárgazdaságtan, agrárpolitikai ismeretek) 5-10 kredit;
• általános és enciklopédikus mezőgazdasági ismeretek (földművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás) 10-15 kredit;
• a kertészeti növények (dísznövények, gyógynövények, gyümölcstermő növények, szőlő, zöldségnövények) termesztéséhez, szaporításához és áruvá készítéséhez szükséges általános szakmai ismeretek (faj- és fajtaismeret, technikai folyamatok, növényvédelmi diszciplínák, élelmiszerlánc-biztonsági ismeretek) 55-65 kredit;
• kertészeti gazdasági és gazdálkodási ismeretek (marketing, minőségbiztosítás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemszervezés) 10-15 kredit.

A specializációk a kertészeti ágazatokhoz (dísznövénytermesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, zöldség- és gombatermesztés), továbbá azok botanikai, molekuláris biológiai alkalmazásaihoz kapcsolódó, karakterisztikus kompetenciákat nyújtó, az intézmények által ajánlható speciális ismeretek, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 15-30 kredit.

A szakmai gyakorlat követelményei

A képzési és kimeneti követelményekben foglaltak alapján a szakon kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni. A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze:

• a szakmai tantárgyi képzéshez kapcsolódóan összesen legalább öt hét terepgyakorlatból, amelynek teljesítése a tantárgyak kreditértékével együtt elismert vagy amely különálló kredit megszerzésére irányul, továbbá
• 30 kreditértékkel elismerhető féléves (tizenkettő-tizenöt hét) összefüggő üzemi gyakorlatból.

Specializációra történő felvétel feltételei

A specializációra történő jelentkezéseknél a pályázó hallgatók rangsorolásának általános szempontjai az alapképzések esetén:

• az oktatói intézet által meghatározott legalább két, legfeljebb négy kötelező tantárgy eredménye;
• az oktató intézet által javasolt szabadon választható tantárgyak eredménye;
• szakmai gyakorlat, szakmai kötődés, szakiskolai végzettség;
• tanulmányi átlag;

A specializációra történő jelentkezéseket az érintett specializáció felelőse vagy az általa megbízott oktató/oktatók bírálják el. Az elbírálás során rangsort állítanak fel, mely alapján döntenek a specializációra jelentkezők felvételéről, vagy a felvételi kérelem elutasításáról.

A Kertészmérnöki alapképzési szak nappali és levelező munkarendű hallgatói a negyedik félévben választanak specializációt.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A tanterv, az ismeretek egymásra épülése, a specializálódási lehetőség és a záróvizsga követelmények megegyeznek a nappali munkarendű képzéssel. Az oktatás jellege, a tananyagcsoportok beosztása és bizonyos módszertani kérdések az oktatás helyétől függően eltérhetnek egymástól.

A levelező munkarendű képzés tanórái péntek délután és szombati napokon kerülnek megtartásra.

A gyakorlat nappali munkarendben

A gyakorlat alapvetően az alábbi típusú helyszíneken teljesíthető:

• az intézet által felajánlott gyakorlati helyeken;
• a hallgató által saját magának szerzett gyakorlati helyen;
• külföldi szakmai gyakorlati helyen.

A MATE gyakorlati szabályzat alapján először mindenkinek mérlegelnie kell, hogy tud-e saját magának gyakorlati helyről gondoskodni, vagy az egyetem által felkínált helyek valamelyikét kívánja igénybe venni.

A jelentkezések elbírálása

A jelentkezéseket minden esetben a specializációfelelős bírálja el. Egyéni gyakorlati hely választása esetén a jelentkezéseket korábbi határidővel kell benyújtani, hogy a kérelem esetleges elutasítása esetén a hallgatónak legyen lehetősége a felajánlott gyakorlati helyek közül választani.

A gyakorlat alatti kötelezettségek

A hallgató a szakmai gyakorlat alatt a fogadóhely szakembereinek felügyelete és irányítása mellett dolgozik. A munkakezdésre és befejezésre a vállalati munkarend előírásai az irányadók, de a hallgató heti munkaideje nem haladhatja meg a 40 órát. A hallgató munkaideje legfeljebb napi 8 óra, heti 40 óra, melyből elengedni csak különösen indokolt esetben lehet heti maximum 4 órát. A hallgató köteles a hatályos vállalati baleset- és munkavédelmi szabályokat betartani. A hallgató munkáját a gyakorlat ideje alatt az Egyetem kijelölt oktatója (felelőse) köteles ellenőrizni.

A gyakorlat értékelése és elfogadása

A szakmai gyakorlat végén a hallgatók írásos beszámolót készítenek, amit a foglalkoztató aláírásával igazol. Külföldi szakmai gyakorlat esetén a beszámolót két nyelven (magyarul és a fogadóhely által elfogadott nyelven) kell elkészíteni.
A gyakorlat teljesítését a munkahelyi vezető – a hallgató által készített írásos beszámoló szignálásán kívül – az „Igazolás a gyakorlat teljesítéséről és munkahelyi vezetői értékelés” nyomtatvány kitöltésével, aláírásával igazolja. Ebből a szakmai gyakorlat utolsó napján egy példányt a hallgatónak átad, és további egy példányt a specializációfelelősnek megküld.

A gyakorlat levelező munkarendben

A levelező munkarendű képzésre vonatkozó szabályok az alábbi kivételekkel megegyeznek a nappali munkarendű gyakorlattal: alapképzésben a gyakorlat 3 hét, így a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (3) bekezdése a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem áll fenn;

Munkatapasztalat beszámítás

A képzéshez tartozó szakmai gyakorlat munkatapasztalat beszámításával is teljesíthető. A korábbi munkatapasztalat beszámítását az intézeti Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottságnál kell kezdeményezni. Munkatapasztalatként csak a képzésnek megfelelő területen végzett munkavégzés számítható be, amennyiben a munkavégzés időtartama az elvégzett munkaórák tekintetében legalább olyan hosszúságú, mint a képzés tanterve szerinti szakmai gyakorlat.
Az intézeti Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság a munkatapasztalat szakmai gyakorlatként történő beszámítására irányuló kérelem esetén kikérheti a specializációfelelős véleményét, továbbá a hallgatótól további adatszolgáltatást kérhet.

Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg.

• a képzés összes kötelező tantárgyának, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 180 kredit értékben;
• a 30 kredit értékű szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben: A 2021/22. tanévben és azt követően a szakon tanulmányaikat megkezdő hallgatók a kötelező kertészeti szaktárgyak ismeretanyagából és az egyes specializációk ismeretanyagából tesznek komplex vizsgát:

• A szaktárgyi komplex vizsga („A” tételek) tárgyainak teljes kreditértéke 18-24 kredit, amely lefedi a kertészeti termesztés szakmai törzsanyagát (Dísznövénytermesztés; Faiskolai termesztés; Gyógynövénytermesztés; Gyümölcstermesztés; Szőlőtermesztés; Zöldségtermesztés). A vizsga során a hallgató egy tételt húz a tételsorból.
• Az egyes specializációk ismeretanyaga („B” tételek) 15 kredit értékű, amelyből a hallgató szintén egy tételt húz a záróvizsga során.

A képzések aktuális tantervei a sharepoint felületünkön kikereshetőek.