Növényorvos szak

A képzés célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja agrármérnökök képzése, akik a szakmai, társadalmi, közösségi elvárásoknak sokoldalúan képesek megfelelni, a gyakorlati és elméleti tudás interdiszciplináris módon megvalósul személyükben.
Az agrártudományok területén szükséges természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alap- és alapozó ismereteket, valamint az ezekre épülő mezőgazdasági szakmai ismereteket képesek szintetizálni és az agrárszakmában jelentkező feladatok megoldása során alkalmazni.
A tervezési és szervezési feladatokat magas szinten tudják ellátni.
Alkalmasak a tudományos munka végzésére, szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Miért Keszthely?

Ki ne szeretne a Balaton fővárosában, a parthoz közel tanulni?
Itt mindent megtanulhatsz, amit az agrárvilágról tudnod érdemes, nem csak elméletben, gyakorlatban is.
Saját botanikuskertünkben és tangazdaságunkban sajáthatod el a gyakorlati tudásod.
Pezsgő diákélet vár egyetemi klubbal, koncertekkel, rendezvényekkel!
Vízimádóknak: saját evezőcsapat és Regatta minden évben!
Természetkedvelőknek szervezett túrákkal is készülünk.
Öntevékeny csoportok: bármi, ami csak érdekelhet…
A Georgikon TV-n keresztül friss infókat kaphatsz a Campusról diáktársaid segítségével, de ha van affinitásod, még a műsorkészítésbe is belekóstolhatsz!
Klubok, csoportok várnak, mindenféle témakörben: Táj és Ember Klub, Georgikon Társastánc csoport, Georgikon Fiatal Gazda Klub, Georgikon Keresztény Diákkör, Xiros Klub, Bexi Klub

Részletek a képzésről

Gyűjthető kreditek

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
A szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
A szabadon választható tárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok és minimális feltételek

1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a kertészmérnöki, az erdőmérnöki alapképzési szak.

2. A 4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki, valamint környezetgazdálkodási agrármérnöki, természettudomány képzési területről a biológia, a kémia, műszaki képzési területről a vegyészmérnöki alapképzési szak.

3. A 4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

4. Minimális előképzettség: 2-3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A hallgatónak a korábbi tanulmányaiból növénytermesztés, kertészeti termesztés, növényvédelem, műszaki ismeretek, gazdasági ismeretek témakörökből elismerhető legyen legalább 60 kredit. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhat legfeljebb további 24 kreditet, – az előzőekben felsorolt ismeretkörökben – amelyeket a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan megszerezhet.
A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A növényorvos

a) tudása

Ismeri, integrálja, szintetizálja és tágabb termesztési és gazdálkodási, fejlődési rendszerekben is elhelyezi a növényvédelmi diszciplináris tudásanyagot.
A növényorvosi tudásanyag alkalmazásakor azok társadalmi és gazdasági kölcsönhatásai ismeretének birtokában van.
Ismeri a növényvédelmi fejlődési stratégiák és pályák szakmai hátterét.
Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
Ismeri a felhasználható növényvédő szerek hatásmechanizmusát, munka- és élelmiszer-higiénés, valamint munkavédelmi előírásait, azok környezeti és humán vonatkozású összefüggéseit.
Ismeri a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását.
Ismeri továbbá a növények termesztésének kockázati tényezőit, köztük a károsító szervezeteket, és megjelenésük esetén a gazdasági kár megelőzése, elhárítása érdekében a növényvédelem eszköztárából a hatékony, preventív és egyben legkisebb környezeti és humán-egészségügyi kockázatot jelentő integrált védekezési módszer megválasztására képes.

b) képességei

Képes az agrártudomány területén a képzés során elsajátított mezőgazdasági, növény-egészségügyi, növényvédelmi, természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására.
Képes tudásának folyamatos megújítására, innovatív eljárások befogadására és alkalmazására, a kapcsolódó közösségi és a nemzeti stratégiai célok (fenntartható peszticidhasználat irányelv, nemzeti cselekvési terv) megvalósítására.
Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására.
Képes a gyakorlati növényvédelmi, szakigazgatási és egyéb növény-egészségügyi irányítói feladatok ellátására.
Képes a növény-egészségügyi, élelmiszer- és környezetbiztonsági feladatok ellátására, hatások elemzésére.
Képes a járványok, gradációk és invázió előrejelzésének alkalmazására, a megelőző intézkedések megtételére.
Képes az innovatív növényvédelmi módszerek adaptálására és továbbfejlesztésére.
Képes a környezet növényvédő szer terhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására.
Képes az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra.
Képes a pályázati tevékenység menedzselésére és nemzetközi együttműködésre.

c) attitűdje

Érzékenység és fogékonyság jellemzi a természeti és gazdasági környezet változásaira.
A mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációval rendelkezik.
Szakmai ön- és továbbképzés, valamint az élethosszig tartó tanulás iránti igény jellemzi.
Fogékony és alkalmas az együttműködésre.

d) autonómiája és felelőssége

Önálló problémafelismerő és -megoldó képesség, kreativitás jellemzi.
Önálló döntéshozási és megvalósítási képességgel rendelkezik.
Személyi, döntési autonómia és az egyéni felelősség ismerete mellett részvételi készség jellemzi a csapatmunkában.
Önálló szakmai felelősségtudattal rendelkezik.
Munkája során folyamatosan felelősséget érez az emberek, a növények egészségének és a természeti környezetnek a védelme iránt.

A mesterképzés jellemzői

Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

alapozó kötelező törzsanyag ismeretkörei 14-18 kredit
természettudományos alapismeretek (kémiai, biokémiai, molekuláris biológiai, környezetvédelmi és toxikológiai, ökológiai ismeretek);
közgazdasági és társadalomtudományi alapismeretek (gazdálkodási és kereskedelmi, vidékfejlesztési és vállalkozási menedzsment ismeretek);
növényorvosi szakmai ismeretek 36-44 kredit
természettudományi és műszaki ismeretek (növénykórtani, növényvédelmi állattani, gyombiológia és -ökológia, alkalmazott növény-biotechnológiai és rezisztencia-biológiai, növényvédelmi kémiai, szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek, műszaki, alkalmazástechnikai, informatikai, ökológiai gazdálkodási ismeretek);
növényvédelmi, növényegészségügyi ismeretek (diagnosztikai, növényvédelmi előrejelzési, járványtani, integrált növényvédelmi, szántóföldi, kertészeti és erdészeti növényvédelmi ismeretek, élelmiszerlánc-biztonsági, növényvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek);
választható szakmai ismeretkörök [növényegészségügy (karantén), növénykórtani, növényvédelmi állattani, herbológiai, üzemi növényvédelemi ismeretek] 22-34 kredit.

A szakmai gyakorlat követelményei

Az üzemi gyakorlat 4 hét időtartamú, melyet a hallgatók a lakóhelyükhöz közeli kormányhivatalok növényvédelmi hatóságainál vagy előzetesen a szakfelelőssel/ szakkoordinátorral egyeztetett helyszínen töltenek, ahol bekapcsolódnak a növényorvos szakemberek munkájába.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése.

A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A széles körű, készségszintű tudásanyag elsajátításához legalább 600 tanóra növényvédelmi ismeret oktatása szükséges kizárólag nappali képzés formájában. A képzés külön jogszabály szerinti növényvédelmi szakirányú záróvizsgával fejeződik be, amelynek sikeres teljesítése előfeltétele a felsőfokú növényvédelmi képzettség megszerzésének.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

a képzés összes kötelező tantárgyának, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 180 kredit értékben;
a 80 óra szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei

végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei

szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben: A 2021/22. tanévben és azt követően a szakon tanulmányaikat megkezdő hallgatók a kötelező, szakmai szempontból legfontosabb 4-6 szaktárgy ismeretanyagából tesznek komplex vizsgát, mely alapján tételsor kerül kiadásra.
A szaktárgyi komplex vizsga („A” tételek) tárgyai a hazánkban termesztett jelentősebb szántóföldi és kertészeti kultúrák integrált növényvédelmi technológiai ismereteire épülnek. A tételes felelet második része („B” tételek), az adott kultúrához kapcsolódóan részletes elméleti és gyakorlati ismereti hátteret méri fel. A vizsga során a hallgató egy tételt húz a tételsorból.
Az „A” és „B” tételsort a szakfelelős és a szakkoordinátorok állítják össze.

A képzések aktuális tantervei a sharepoint felületünkön kikereshetőek.