Szabó István 1973-ban sikerrel fejezte be egyetemi tanulmányait a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A Tudományos Diákkörben végzett kiemelkedő munkája alapján, Kárpáti István professzor tanársegédnek hívta meg a Növénytan és Növényélettan Tanszékre. Minden egyetemi szintet végigjárva egyetemi tanár és tanszékvezető lett. Egy cikluson át (1997-1999) dékán helyettesként, majd 2000-2003-ban rektor helyettesként tevékenykedett. Az oktatás-kutatás magas szintű művelésén túl mindig szívügye volt a Georgikon örökség gondozása is. A Georgikon 200 kötet szerkesztő bizottságának tagja volt és a napokban jelent meg Festetics Imre kiváló örökléstan tudós munkásságát bemutató szemelvény-gyűjtemény kiskönyv formátumban.

1950. július 17-én született Orosházán, felesége Lázár Ibolya Teréz, három gyermeke és 7 unokája van. 1968-1973 Agrártudományi Főiskolára, majd egyetemre járt Keszthelyen, ahol általános agrármérnöki diplomát szerzett. 1978-ban egyetemi doktori fokozatot (mezőgazdaság tudomány), 1985-ben kandidátusi (biológiai tudomány, ökológia) fokozatot szerzett, 1997-ben habilitált. Munkahelye 1974. január 1-től a keszthelyi agrár-felsőoktatás: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, docens, habilitált docens, egyetemi tanár. Nyugdíjazása 2012. július 18-án történt. Beosztásai: 1989-2010 tanszékvezető (Növénytani és Növényélettani Tanszék és utódai), 1997-1999 dékán helyettes, 2000-2003 rektor helyettes. Szakterülete: botanika, ökológia, növény ismeret, flóra- és vegetációkutatás, természet és környezetvédelem, produkcióbiológia.

Szakírói tevékenysége szerteágazó, az oktatási tananyagfejlesztésen (jegyzetek, könyvrészletek) túl jelentős munkát végzett a Keszthelyi-hegység és a Balaton – felvidéki Nemzeti Park botanikai ismertetésében és népszerűsítésében. Tudományos és gyakorlati tevékenysége kiterjedt a Kis-Balaton Tájvédelmi körzet és a Hévízi-tó makrofiton biomonitorozására is. Publikációinak száma mintegy 300, a tudományos közlemények mellett tudomány- és agrártörténeti tanulmányokat, ismeretterjesztő cikkeket jelentetett meg.

Jelentős munkát végzett a tudományos konferenciák szervezésében, amelyek főként a Georgikon Napok, a Nemzetközi Láp és Tőzegtársaság és a Kis-Balaton kutatásával voltak kapcsolatosak.

Széleskörű tudományos társadalmi tevékenységét elsősorban az alábbi területeken végezte: Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztály, MTA Agrárosztály Gyepgazdálkodási Bizottság, International Peat Society (IPS) Magyar Nemzeti Bizottság Elnöke (2006-tól). Meg kell említeni, hogy az IPS-t Magyarországon Belák Sándor hozta létre az 1960-as években. Mintegy 6 nemzetközi folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, többek között: Botanikai Közlemények, Georgikon for Agriculture, Journal of Central- European Agriculture.