Gazdasági- és vidékfejlesztési agrármérnöki szak

• Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
• A szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
• A szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
• Az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
• A szabadon választható tárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

a) tudása

• Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság, az agrárium mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, törvényszerűségeit, folyamatait és összefüggéseit, továbbá ismeri a kapcsolódó szakterületek terminológiáját.
• Ismeri a főbb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezéséhez szükséges alapvető technológiákat, a tájhasznosítási, öko-termesztési, precíziós és integrált termesztési stratégiákat.
• Tisztában van az agrárüzleti szektor működésének és fejlődésének számviteli és pénzügyi hátterével, továbbá átfogóan ismeri az agráriumban használt fontosabb agrárinformatikai eszközöket, ügyviteli, tervezési, elemzési telepirányítási szoftvereket.
• Ismeri az agráripari termelés területén elindult technológiai forradalom (Ipar 4.0.) lényegét, eszközrendszerét és vívmányait.
• Tisztában van a digitalizáció és automatizáció alkalmazási területeivel, azok széleskörű elterjedésének pozitív és negatív következményeivel, továbbá ismeri ennek a mezőgazdasági logisztikában, termelésben, gépüzemeltetésben játszott szerepét.
• Ismeri és érti a hazai élelmiszergazdaság működéshez kapcsolódó hazai és európai uniós szakigazgatás rendszerét, valamint a szakterületén lejátszódó folyamatokat és a köztük lévő összefüggéseket.
• Érti és ismeri a vidéki területek gazdaságfejlesztésének, a vidék- és területfejlesztés működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékfenntartó és vidékfejlesztő szerepét) és a sajátosságok összefüggéseit.
• Ismeri a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati hátterét, valamint a vidéki lakosság életminőségét meghatározó követelményeket, valamint érti és alkalmazni tudja a körforgásos gazdálkodási modell koncepcióját az élelmiszergazdaságban.
• Ismeri a vidék- és az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit.
• Ismeri és érti az EU Közös Agrárpolitikáját, az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások rendszerét és az ehhez kapcsolódó pályázati követelményeket.

b) képességei

• Képes elsősorban az agráriumban a termelési folyamatok megszervezésére, ellenőrzésére, gazdasági elemzésére és értékelésére, továbbá pénzintézeteknél, vállalatoknál az agráriumot érintően pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására.
• A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően, képes kis-, közepes és nagyméretű agrár- és élelmiszergazdasági vállalkozások, egyes szervezeti egységeinek vezetésére. Gazdálkodó szervezetekben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik.
• Képes közreműködni az vidékgazdaságban érdekelt vállalkozások alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységek ellátásában.
• Képes komplex módon elemezni egy meghatározott vidéki térség problémáit, lehetőségeit és képes tanácsot adni a fejlesztés lehetséges irányairól, aktívan bekapcsolódva a területi tervezési feladatok ellátásába.
• Képes mérlegelni az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projektek hatásait a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére vonatkozóan.
• Alkalmas az agrobiznisz egyes területei által érintett vidéki területeken élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására, a lokális gazdaság fejlesztésére és a fenntartható fejlődés megteremtésére.
• Önállóan képes a gazdálkodásirányítási folyamatok tervezésére, beszerzési, értékesítési folyamatok irányítására.
• Képes komplex vidékfejlesztési koncepciók kidolgozására, területi tervezésre és az agrárvállalkozások szintjén üzleti terv készítésére és azok koordinációjára.
• Képes számviteli ismeretei birtokában a kis- és középvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére.
• Képes közreműködni a tájhasznosítási, öko-termesztési és integrált termesztési stratégiák és technológiák kidolgozásában és megvalósításában.
• Képes a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására.
• Vidékfejlesztésre vonatkozó ismeretek és módszerek alapján részletes önálló elemzést, alapvető összefüggések feltárását végzi, önálló következtetéseket von le.
• Rendelkezik az agrárium vonatkozásában a szakmaspecifikus digitális készségekkel és kompetenciákkal.
• A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel.

c) attitűdje

• Nyitott a gazdaság, a vidék- és területfejlesztés és a kapcsolódó tudományterületek társadalmi szerepének képviseletére, valamint a családigazdaságok menedzsmentjére.
• Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, melyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
• Agrárgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekben kezdeményező, fogékony az újdonságokra, befogadó mások véleménye, az agrárium ágazati, regionális, nemzeti és európai értékei iránt.
• Fogékony a környezettudatosság és az emberi egészség iránt, és érzékeny az agrár- és vidékgazdasággal kapcsolatosan felmerülő problémákra.
• Együttműködési szándékkal közeledik a felmerülő agrárgazdasági, vidékfejlesztési, problémák üzemi és térségi szintű megoldásához.
• Nyitott és befogadó az agrárium és a gazdaságtudomány, valamint a termelési gyakorlat új eredményei iránt, továbbá nyitott mások eltérő véleményére, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak és hitelesen közvetíti szakterülete értékeit.
• Szakmai kérdésekben kreativitás, jó problémafelismerő és -megoldó képesség, elemző és szintetizáló képesség, a fenntarthatóság elve melletti elkötelezettség, jó kommunikációs és együttműködési képesség, szakmai felelősségtudat és szakmai továbbképzés iránti igény jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

• A termelés-szervezeti egységek középszintjén önállóan gyakorolja a menedzsment funkciókat, döntéseiért felelősséget vállal, továbbá felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
• Felelősségtudata a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai, egészségszempontú normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul, továbbá önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
• Felelősséggel vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit, továbbá felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
• Felelősen gondolkodik a gazdasági döntések környezeti és társadalmi hatásairól, valamint az agráriumban működő vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségvállalásáról.

Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

– gazdaságtudományi alapismeretek 15-20 kredit, amelyből:

• gazdaságmatematikai, informatikai alapismeretek 5-8 kredit,
• közgazdaságtani, statisztikai alapismeretek 10-12 kredit;

– agrár-természettudományi és agrártechnológiai alapismeretek 45-56 kredit, amelyből:

• állattani, növénytani, élettani, agrometeorológia alapismeretek 8-10 kredit,
• mezőgazdasági alapismeretek 5-8 kredit,
• növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, és élelmiszerfeldolgozási alapismeretek 18-20 kredit,
• precíziós gazdálkodási, agrárműszaki és agrár-digitalizációs alapismeretek 10-12 kredit,
• környezetgazdálkodási és fenntarthatósági elvek mezőgazdasági alkalmazása alapismeretek 4-6 kredit;

– vállalkozási és üzleti alapismeretek 28-42 kredit amelyből:

• pénzügyi és számviteli alapismeretek 10-14 kredit,
• vállalatgazdaságtani, gazdasági és üzleti tervezési alapismeretek 10-15 kredit,
• logisztikai és ellátásilánc-menedzsment alapismeretek 4-6 kredit,
• üzleti kommunikációs, HR menedzsment és munka- és vezetésszervezési alapismeretek 4-7 kredit;

– agrárgazdasági elméleti és gyakorlati szakmai alapismeretek 21-33 kredit, amelyből:

• agrárpiaci, agrár- és élelemiszer marketing alapismeretek 3-5 kredit,
• alkalmazott agrárinformatikai, agrárügyviteli és nyilvántartási alapismeretek 6-8 kredit,
• mezőgazdasági üzemtani, ágazati gazdaságtani alapismeretek 7-10 kredit,
• agrárgazdaságtani és agrárpolitikai, agrárszakigazgatási, támogatási és szabályozási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos alapismeretek 5-10 kredit;

– a vidékgazdasági, regionális és vidékfejlesztési alapismeretek 20-30 kredit, amelyből:

• regionális gazdaságtani, vidékpolitikai, regionális elemzési módszerek ismeretek 8-12 kredit,
• vidékfejlesztési, területi és projekttervezési ismeretek 8-12 kredit,
• vidék- és civilbiztonsági ismeretek 4 kredit.

A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább három hét gyakorlati képzésből, valamint egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból áll, amely külső gyakorlati helyen is megszervezhető.

Specializációra történő felvétel feltételei

A specializációválasztásnak nincsenek külön feltételei.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A tanterv, az ismeretek egymásra épülése, a specializálódási lehetőség és a záróvizsga követelmények megegyeznek a nappali munkarendű képzéssel. Az oktatás jellege, a tananyagcsoportok beosztása és bizonyos módszertani kérdések az oktatás helyétől függően eltérhetnek egymástól.
A levelező munkarendű képzés tanórái péntek délután és szombati napokon kerülnek megtartásra.

Szakmai gyakorlat

15 hét vállalati-üzleti gyakorlat 75 nap (520 óra) célja, a képzési rendszerben tanult elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazása, bekapcsolódás a vállalat, intézmény, szervezet menedzsmenti tevékenységébe, közreműködés egyes problémák megoldásában, szakmai gyakorlati tapasztalatok szerzése a választott szakirány területén. Ezen gyakorlat esetében a hallgatók a képzéshez szorosan kapcsolódó szakmai vállalkozásnál, hivatalban, intézményben végeznek szakmai munkát, ahol bekapcsolódnak a működés különböző folyamatainak munkáiba. A gyakorlat végén szakmai gyakorlati naplót készítenek, ami beszámoló keretén belül kerül elfogadásra.

A gyakorlat alapvetően az alábbi típusú helyszíneken teljesíthető:

• a MATE által felajánlott gyakorlati helyeken;
• a hallgató által saját magának szerzett gyakorlati helyen;
• Erasmus szakmai gyakorlati helyen.

Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg.

• a képzés összes kötelező tantárgyának, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 180 kredit értékben;
• a 30 kredit értékű szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei

• szaktárgyi komplex vizsga (A -kötelező tárgyakból, B tétel -specializációs tárgyakból);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A szakon tanulmányaikat befejező hallgatók a kötelező szaktárgyak ismeretanyagából és az egyes specializációk ismeretanyagából tesznek komplex vizsgát:

• A szaktárgyi komplex vizsga („A” tételek) tárgyainak teljes kreditértéke 18-24 kredit, amely lefedi a közgazdaság, a regionális gazdaság, az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, a projekttervezés és a szakigazgatás szakmai törzsanyagát. A vizsga során a hallgató egy tételt húz a tételsorból.
• Az egyes specializációk ismeretanyaga („B” tételek) 15 kredit értékű, amelyből a hallgató szintén egy tételt húz a záróvizsga során.

Az „A” tételsort az érintett tárgyfelelősök bevonásával a szakfelelős, a „B” tételsorokat a specializáció felelős bevonásával az adott képzési hely szakkoordinátora állítja össze minden tanévben.
A képzések aktuális tantervei a sharepoint felületünkön kikereshetőek.